Hatalmas sikerrel mutatta be a Budapesti Operettszínház a Thália Színházban, velük koprodukcióban, Szörényi Levente és Bródy János, Veled, Uram! című rockoperáját, Somogyi Szilárd rendezésében.

Tizenkét esztendővel az esztergomi, szabadtéri ősbemutató után új életre kelt a legendás szerzőpáros Veled, Uram! című rockoperája. Maga Szörényi Levente és Bródy János sem gondolta, hogy egyszer átírja a darabot, sőt, új dalokat  szerez hozzá, de végül Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, a mostani premier dramaturgja, s a fiatal, Nádasdy-díjas rendező, Somogyi Szilárd meggyőzte őket, így született hat új szám a 2012. március 30-31-i premierre.
A módosításoknak köszönhetően a nézők egy igazi, shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művet, egy nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát láthattak-láthatnak, mely olyan, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István király egyetlen fiának, trónörökösének, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, amelyet trónutódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés, vér és politika, erőszak, szélsőséges emberi érzelmek húzódnak...
Szörényi Levente szerint A Veled, Uram! zenei világát alapvetően az István, a király és az Atilla - Isten kardja motívumai indukálták, előidézve egy, az eddigieknél is újszerűbb hangzást. "A szövegkönyv összetettsége is meghatározó volt a zenei dramaturgia kialakításánál, tág lehetőséget biztosítva az alkotói folyamat során. Az új mű összességében nem folytatása az István, a királynak, inkább a téma második, kikerekítő és lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István-darab önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket, de nem a "Felkelt a napunk, István a mi urunk" sugallta, talán túlságosan is leegyszerűsített eufóriájával - bár tudom, hogy Magyarországon ilyen érzésekre mindig szüksége van az embereknek - hanem, hogy mindeközben megértse a "mögöttest" is, a drámai konfliktus lényegét" - mondta a zeneszerző, aki a premiert követően köszönetet mondott a látványos előadásért az összes szereplőnek.
Bródy János szerint egy rendkívül korszerű, izgalmas, fordulatos és színházi szempontból is hihetetlen pergő, szinte filmszerűen felállított, bár rendkívül szövevényes és összetett, igazi nagy mű jött létre, s ő is hozzátette, ebben minden résztvevőnek rendkívül jelentős szerepe van. "Ez a darab több mint 12 évvel ezelőtt készült, félelmetes, hogy milyen rezonanciák keletkezhetnek a mai társadalmi állapotokkal kapcsolatban. A Kerényi Miklós Gábor elképzelésein alapuló felújítás ugyancsak átrendezte a darabot… Mondhatnám, hogy ez a darabnak egy új, korszerű változata, ami minden szempontból illeszkedik ahhoz a zavaros világhoz, amelyben most bemutatták. Az biztos, hogy változatlanul - immár több mint ezer éve - nem tudjuk feloldani az örök magyar történelmi dilemmát, a nemzeti önrendelkezés vágya és az európai integráció közt feszülő konfliktust" - mondta a szövegíró, aki a premier után annyit mondott a nézőknek: "Mindenki gondolja végig, amit látott, s menjen békével…"
A produkció egyébként nem csak elgondolkodtató, hanem lenyűgöző látványú is, mely a díszlettervező Rózsa Istvánnak, a jelmeztervező Velich Ritának, a világítástervező Somfai Péternek, no és a koreográfus Bodor Johannának köszönhető. Az előadás rendezője, Somogyi Szilárd kettős szereposztásban, a musicalműfaj legkiválóbbjaival állította színpadra a rockoperát. István szerepében Sasvári Sándor és Földes Tamás látható, akinek fiát, Imre herceget Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor játssza, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt alakítja, az utódlási konfliktusban szerepet játszó Vászoly figuráját pedig Feke Pál és Szerényi László formálja meg. Gizella királyné: Füredi Nikolett és Geszthy Veronika, Ilon, Vászoly felesége: Janza Kata és Nádasi Veronika, Krisztina: Vágó Bernadett és Fekete-Kovács Veronika, Aba Sámuel: Németh Attila és Szentmártoni Norman, Gellért püspök: Magócs Ottó és Mati György, s látható még a produkcióban Pirgel Dávid, Angler Balázs, Pálfalvy Attila, Szomor György és Ambruzs Ádám, valamint több gyerekszereplő is, akik Vászoly és Ilon fiait alakítják. Közreműködik a Színház Musical Együttese és Balettkara, a Pesti Broadway Stúdió növendékei, valamint a teátrum zenekara, karmester-zenei vezető: Balassa Krisztián, a másik dirigens Bíró Péter, a hangszerelés pedig Németh Zoltán munkája.
Somogyi Szilárd rendező elmondta, hatalmas öröm számára, hogy színpadra állíthatta a Veled, Uram!-ot. "12 éve van egy elképzelésem a darabról. Hálás vagyok, hogy a direktor úr nem csak felkarolta ötleteimet, hanem hathatós dramaturgi közreműködésével, az alkotópáros aktív részvétele mellett, most szinte egy korszerű zenés királydráma kerülhet színpadra. Rengeteg ötletemből, ami a történettel kapcsolatban megfogalmazott problémák, felvetett lehetőségek gazdag tára volt, Levente és János sok mindent elfogadott, s így kerekedett ki a darab új változata. Nagy öröm, hogy reményeim így valóra váltak…"
A premiert követő tapsrend végén, a szokásokhoz híven Kerényi Miklós Gábor - KEROŸ, a Budapesti Operettszínház főigazgatójának szavai következtek. "Először is köszönet az egész színházi csapatnak ezért a kimagasló teljesítményért, amit ma este láthattunk! Az igazság az, hogy pár éve Szörényi Leventével az Atilla - Isten kardja lehetséges bemutatásáról beszélgettünk, amikor ő felvetette, mi lenne, ha inkább a Veled, Uram!-ot választanánk. Mivel észrevettük a benne rejlő különleges lehetőséget, utóbbi mellett döntöttünk. Azt hiszem, ez az előadás egyedülálló abban a tekintetben is, hogy egyszerre öt Árpád-házi király látható a színpadon: István, Orseolo Péter, Aba Sámuel, András és Béla. Fantasztikusan érződnek az érzelmi és emberi feszültségek. Ez a rockopera a múlt és a jelen mellett a jövőről is mesél."
Kerényi Miklós Gábor hangsúlyozta, a Budapesti Operettszínház repertoárjába tökéletesen illeszkedik a Veled, Uram!. "Az új magyar musicalek, az Abigél, a Szentivánéji álom és a Menyasszonytánc után most ismét egy magyar mű került műsorra. Köszönjük a lehetőséget a Thália Színháznak, akikkel koprodukcióban mutathattuk be a darabot. Zimányi Zsófiának, aki a megegyezés idején volt az igazgató, valamint Bereményi Gézának, aki pedig most, a premierkor." A direktor hozzátette, abban hisz, hogy a nagy magyar operett-szerzőknek méltó utóda lesz Lévay Szilveszter és Szörényi Levente, és előbb vagy utóbb őket is igazi hungarikumként tisztelhetjük…