SZIASZTOK!

Nah hála Dijámnak hoztam nektek egy cikket és hozzá egy képet amin Kocsis Dénest és Vágó Zsuzsit láthatjátok a Rómeó és Júliában. Nagyon jó kép. Remélem lesz több is!

KÖZELÍTENI A MŰFAJOKAT
A héten fiatal tehetségek – Brasch Bence, Sándor Péter, Kocsis Dénes, Kádár Szabolcs, Kerényi Miklós Máté – tűntek fel az elmúlt évek legsikeresebb, legtöbb nézőt vonzó musicaljében, a Budapesti Operettszínház Rómeó és Júlia című produkciójában. A magyar operett napján nagydíjat kapó Kerényi Miklós Gábor főigazgatóval az operetthez képest fiatal műfajról, a musicalről, a fiatal sztárokról és a fiatal közönségről beszélgettünk. 

„A kortárs mai magyar musical otthona ez az operettszínház” – jelentette ki Kerényi Miklós Gábor. „Szakcsi Lakatos Bélától a Szentivánéji álmot, Kocsák Tibortól az Abigélt játsszuk, és most készülünk Szörényi Levente Veled Uram című rockoperájának bemutatójára, Jávori Fegyától a Menyasszonytáncot is műsorra tűzzük. Ők lehetnek Kálmán Imre, Lehár Ferenc mai utódai, meg Dés László vagy Lévay Szilveszter, aki szabadkai születésű magyar, és ma olyan ismert a világban, mint annak idején Kálmán Imre volt. Az operettszínház a klasszikus operetteket és a kortárs magyar musicaleket egyformán sikerrel adja, mi játsszuk ma a legtöbb magyar darabot az országban” – mondta. Kérdésünkre, hogy miként viszonyul a hagyományos operett játékmódja a mai musicalhez, a főigazgató rámutatott: „Budapest egyetlen kéttagozatú színháza vagyunk, óriási zenekarral, balettkarral, énekkarral. Művészeink egy része elsősorban musicalekben játszik, és vannak, akik csak operettben. Az operett nyilvánvalóan klasszikus műfaj: ám mi a két műfajt közelítjük egymáshoz, az előadások jellege, tempója, képisége, mozgalmassága, dinamikája nem térhet el egymástól. Természetesen a bonvivánok meg a primadonnák elsősorban operettben lépnek föl. De itt is van átjárás, hiszen Dolhai Attila, aki most a legnagyobb musicalsztár, operettekben is főszerepet énekel.” Aztán szóba kerül, hogy a társulat sűrűn vendégszerepel külföldön is. „Épp most szereztük meg az exkluzív játszási jogot A szépség és a szörnyeteg című musicalhez, amelyet német nyelvterületen évente nyolcvan-száz alkalommal játszhatunk el németül. Kimondhatjuk, hogy zenés színházi nagyhatalommá tettük Európában a Budapesti Operettszínházat, s közben a Hungarikum Szövetség alapító tagja lettünk.” Kerényi Miklós Gábor saját rendezői pályáján is képes megújulni. „A tavalyi szegedi szabadtérin nagyon szerettem Bizet Carmenjét rendezni: ugyanitt következik majd a Paraszbecsület. Az opera nagy szerelmem. Tavaly bemutattuk Vajda János Mario és a varázslóját. Ó­riási örömömre, felhívott a szerző, hogy érdekelné-e a színházat és engem két darabja.” A főigazgató tíz esztendő után is lendületben van. „Továbbra is nagyon izgat, hogy sikeres legyen a színház. Jelen pillanatban a Rómeó és Júliába állt be egy fiatal csapat, hogy néhány nevet mondjak: Kocsis Dénes, Brasch Bence és Sándor Péter. A színművészeti egyetemről, a különböző tehetségkutatókból és a mi stúdiónkból jött össze ez a fantasztikus, fiatal gárda. Azt gondolom, hogy kötelességünk sztárokat, csillagokat nevelni, és hinni abban, hogy a színházat újra és újra meg tudjuk újítani” – fűzte hozzá Kerényi Miklós Gábor.

Hát mára már tényleg ennyi. Majd máskor jelentkezem. Addig is legyetek jók. Jó éjt!

PUSZI: Szandy